A kolin szerepe az emberi táplálkozásban

Bevezetés

A kolin az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyag. Fontos szerepet játszik az emberi egészség szempontjából létfontosságú különböző élettani folyamatokban, mivel testünk minden sejtje használja. A kolin fontossága ellenére a kolin szerepe általában alulértékelt a táplálkozással kapcsolatos általános vitákban. [1]

Ez az áttekintés tartalmazza a tudományos tényeket, az élettani funkciókat, a táplálkozási forrásokat és a kolin metabolikus útvonalait. Áttekintjük a nem megfelelő bevitel okozta egészségügyi problémákat is.

A kolint először 1998-ban ismerte el az Institute of Medicine [2], mint étrendi szükségletet. 1998 óta a kolin nagy figyelmet kapott az emberi egészségben betöltött fontos szerepe miatt. A foszfolipidek, neurotranszmitterek és metil-donorok alkotórésze, befolyásolja a sejtek szerkezetét, a neurotranszmissziót, a lipidanyagcserét és az epigenetikai szabályozást. A kolint gyakran más B-vitaminokkal együtt csoportosítják.

Fiziológiai funkciók

A kolin elsődleges funkciója a sejtmembrán integritásában rejlik [3], ahol hozzájárul a foszfatidil-kolin, az egyik legfontosabb foszfolipid szintéziséhez. Ez a szerepe kiterjed a neurotranszmitterek, különösen az acetilkolin szintézisére, ami hatással van a kognitív funkciókra, a memóriára és az izomkontrollra. A kolin létfontosságú a lipidanyagcserében, és segíti a zsírszállítást. A kolinnak fontos szerepe van a nem alkoholos zsírmáj potenciális visszafordításában és a májszteatózis megelőzésében.

Táplálékforrások és metabolikus útvonalak

Az étrendi kolin elsősorban állati eredetű termékekből, például tojásból, májból, halból és baromfiból származik. A kolin növényi forrásokban is megtalálható, de sokkal kisebb mennyiségben. Ezek a növényi források közé tartoznak a keresztesvirágú zöldségek és a hüvelyesek [5]. Emésztéskor a kolin foszforiláción megy keresztül foszfokolinná, majd szekvenciális metiláción bétaint képez, vagy a Kennedy-útvonalon keresztül acetilkolinokká alakul át. A felesleges kolin bétainná oxidálódhat, hozzájárulva a homocisztein anyagcseréhez.

A tojás az egyik legjobb kolinforrás. Egy tojás körülbelül 147 mg kolint tartalmazhat, ami a napi kolinérték mintegy 27%-a [8].

Az Egyesült Államokban a táplálékkal elfogyasztott kolin mintegy fele foszfatidil-kolin formájában van jelen [6,7].

Ajánlott napi érték

Az FDA a kolin napi értékét (DV) napi 550 mg-ban határozta meg [4]. Ez mind a felnőttekre, mind a gyermekekre (4 éves és idősebb) vonatkozik. A napi értéket a lakosságot lefedő megfelelő kolinbevitel alapján határozták meg [4].

A megfelelő kolinbevitel eltér a napi értéktől [4]. A 19 éves és idősebb emberek számára a napi megfelelő bevitel a 19 éves férfiak esetében 550 mg, a nők esetében 425 mg. Terhes nők esetében a megfelelő bevitel 425 mg, de szoptató nők esetében 550 mg.

Táplálékkiegészítők

A kolint különböző táplálékkiegészítő termékekkel lehet kiegészíteni. Ezek a táplálékkiegészítők gyakran csak kolint tartalmaznak, de tartalmazhatnak B-komplex vitaminokat vagy multivitamin/ásványi anyag termékeket is [9].

A táplálékkiegészítőkben a kolin tipikus mennyisége 10 mg és 250 mg között mozog.

Az étrend-kiegészítőkben található kolin formái közé tartozik a kolin-bitartarát, a foszfatidil-kolin és a lecitin.

A nem megfelelő bevitel egészségügyi következményei

A kolinhiány károsodott májműködésben, izomkárosodásban és kognitív hiányosságokban nyilvánul meg. A terhes nők különösen veszélyeztetettek a kolinhiányra a magzati idegrendszeri fejlődés fokozott igényei miatt.

Vannak olyan genetikai variánsok, amelyek befolyásolják a kolin anyagcseréjét, ami tovább fokozhatja a kolinhiányt az érintetteknél. Az egyik gyakran említett genetikai variáns az MTHFR.